2016. szeptember 27-én a Szent József Kollégium diákjai és nevelői éjszakai zarándoklaton vettek részt. Úti céljuk a zeleméri Árpád-kori templom volt. A zarándoklat hangulatáról, részleteiről Ferencz György prefektus jóvoltából olvashatunk.

2016. szeptember 27-én a Szent József Kollégium 24 fő diákja, fiúk és lányok vegyesen, Lazók Ilona, Nagy Erika kolléganők, Bancsi Zoltán katolikus pap, Fekete Tibor és Ferencz György prefektusokkal egyetemben Bécsi Géza prefektus úr kitűnő ötletét: éjszakai túra keretében kigyalogolni Debrecen határától – Józsát érintve – Zelemérre, a középkori templomromhoz; ott, ezen a szakrális, kunhalmon épült, az elmúlt évszázadokat megtestesítő szentélynél, – ahol jólesően simogatott minket a gondolat, hogy hogyan zenghettek őseink imádságos énekei egykoron – misén részt venni, majd visszajönni a kollégiumba és éjjel nyugovóra térni. A tájékozódásért én voltam a felelős.

A fentiek mellett az adta az esemény kuriózumát, hogy a srácok és a kollégák – kiszakadva kicsit a betonrengetegből – a hétköznapitól eltérő környezetben és időpontban ismerkedhettek egymással, a Hadak útja feszült a fényszennyezettségtől mentes templomrom fölé, ahol megcsodálhattunk egy hullócsillagot is. Bécsi tanár úr gondoskodott testet és lelket melegítő tábortűzről. Mai fiataljaink nem sokat mozognak, pláne nem a természetben, kiváltképp nem sötétedés után. Gitárral kísért egyházi énekeket és ismert slágereket dalolva vonultunk sok-sok mókás jelenettel, mondással, vidámsággal fűszerezve. Volt ott minden: ismeretlen, bozótossal benőtt útra tévedés, majd visszamenve az utolsó ismert pontig az éjszakában, visszatérés a helyes útra; aztán az ismert nóta után szabadon és szó szerint: "pocsolyába léptem, sáros lett az (nincs infó arról, hogy mikori vételű) cipőm"; lányok Zeleméren egy kukoricásban bújtak el elvégezni biológiai szükségleteiket, míg a helyi polgárőr fel nem hívta a figyelmet arra, hogy ott vaddisznók tanyáznak ám! :) (Viccesen elképzeltem, ahogy nem lehet megkülönböztetni a vaddisznók visítását az őket felfedező leányzókétól! :D) 

Bancsi atya szép és teljes misét vezetett le, ahol imádkoztunk egyik társunk édesanyja súlyos betegségből történő felépüléséért, szép hazánkért, nemzetünkért és a zarándokok szándékáért. Énekeltük a középkori, Boldogasszony anyánk kezdetű himnuszunkat, a Székely himnuszt, és Kölcsey szerzeményét is. Bár Zoltán atyának nehezére esik a járás, egy szóval sem panaszkodott, hanem kedélyesen végigmenetelte velünk a távot, amivel ki is vívta még nagyobb tiszteletemet.